János 2,13-25.
13 Közel volt a zsidók páskaünnepe, és Jézus felment Jeruzsálembe.
14 A templomban találta a marhák, juhok és galambok árusait meg az ott ülő pénzváltókat.
15 Kötélből korbácsot csinált, és kiűzte mindet a templomból a marhákkal és a juhokkal együtt. A pénzváltók pénzét kiszórta, az asztalokat felborította,
16 a galambárusoknak pedig ezt mondta: Vigyétek ezeket innen, ne csináljatok piacteret az én Atyám házából!
17 Tanítványai visszaemlékeztek, hogy meg van írva: „A te házad iránti féltő szeretet emészt engem.”
18 A zsidók pedig azt kérdezték tőle: Milyen jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket teszed?
19 Jézus így felelt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem.
20 Ezt mondták rá a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?
21 Ő azonban testének templomáról beszélt.
22 Amikor azután feltámadt a halálból, visszaemlékeztek tanítványai arra, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.
23 Amikor Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett.
24 Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat,
25 és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben.
Zsoltárok 37,5-6.
Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.