János 18, 1-11.
- Mikor ezeket mondta Jézus, kiment az ő tanítványaival együtt túl a Kedron patakon, ahol egy kert volt, amelybe bementek ő és az ő tanítványai.
2. Ismerte pedig azt a helyet Júdás is, aki őt elárulta; mivelhogy gyakran ott gyűlt össze Jézus az ő tanítványaival.
3. Júdás azért magához vette a katonai csapatot, és a papi fejedelmektől és farizeusoktól szolgákat, oda ment fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel.
4. Jézus azért tudta mindazt, ami reá következik, előre ment, és mondta azoknak: Kit kerestek?
5. Ezt felelték neki: A názáreti Jézust. Mondta nekik Jézus: Én vagyok. Ott állt pedig velük Júdás is, aki elárulta őt.
6. Mikor azért azt mondta nekik, hogy: Én vagyok; hátra tántorodtak és földre estek.
7. Ismét megkérdezte azért őket: Kit kerestek? És azok mondták: A názáreti Jézust.
8. Jézus felelt nekik: Mondtam nektek, hogy én vagyok az. Azért, ha engem kerestek, ezeket bocsátsátok el;
9. Hogy beteljesüljön a beszéd, amelyet mondott: Azok közül, akiket nekem adtál, senkit sem vesztettem el.
10. Simon Péter pedig, akinek szablyája volt, kirántotta azt, és lecsapott vele a főpap szolgájára, és levágta annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus volt.
11. Mondta azért Jézus Péternek: Tedd hüvelyébe a te szablyádat; avagy nem kell-e kiinnom a pohárt, amelyet az Atya adott nekem?
Példabeszédek 1, 33.
Aki pedig engedelmesen hallgat engem, biztonságban lakik, és félelem nélküli nyugalomban lesz, mert nem retteni baj.
