Jób 21, 1-13.

1 Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 

2 Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok! 

3 Tűrjétek el, ha én is beszélek, és miután beszéltem, majd gúnyolódhattok. 

4 Hiszen nem emberek miatt panaszkodom, nem ok nélkül türelmetlenkedem! 

5 Forduljatok felém, szörnyedjetek el, és tegyétek kezeteket a szátokra! 

6 Ha csak rágondolok is, megrémülök, és reszketés fogja el testemet. 

7 Miért maradhatnak életben a bűnösök? Magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak.

8 Utódaik előttük jutnak jómódra, sarjadékaik szemük láttára. 

9 Házukban béke van, nem kell rettegniük, nincs rajtuk Isten vesszeje. 

10 Bikája hág, és nem hiába, tehene ellik, és nem vetél el. 

11 Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat, és ugrándoznak gyermekeik. 

12 Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek. 

13 Jólétben töltik napjaikat, és csendesen szállnak le a holtak hazájába. 

Márk 11, 24.

Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek.