Jób 24, 18-25.

18 Könnyen siklik tova a víz színén, birtoka átkozott a földön, nem tér a szőlőkbe vivő útra. 

19 Szárazság és hőség nyeli el a hó vizét, a pokol azokat, akik vétkeznek.

20 Elfelejti őt az anyaméh, féregnek lesz édességévé, nem emlékeznek róla többé, és összetörik, mint a reves fa, 

21 aki megrontotta a meddőt, aki nem szül, és az özveggyel jót nem tett. 

22 De megtámogatja erejével a hatalmasokat. Felkel az, pedig nem bízott már az élethez. 

23 Biztonságot ad néki, hogy támaszkodjék, de szemei vigyáznak azoknak útjaira. 

24 Magasra emelkednek, egy kevés idő és már nincsenek. Alásüllyednek, mint akárki, és elenyésznek, és levágattatnak, mint a búzakalász.

25 Avagy nem így van-é? Ki hazudtolhatna meg engem, és tehetné semmivé beszédemet?

2.Péter 1, 10.

Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha.