Ap.Csel. 10, 24-48.

24 És másnap eljutának Cézáreába. Kornélius pedig várja vala őket, egybegyűjtvén rokonait és jó barátait. 

25 És lőn, hogy amint Péter beméne, Kornélius elébe menvén, lábaihoz borulva imádá őt.

26 Péter azonban felemelé őt, mondván: Kelj fel, én magam is ember vagyok. 

27 És beszélgetve vele, belépett, és talála sokakat egybegyűlve. 

28 És monda nékik: Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni vagy hozzámenni. De nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges vagy tisztátalan embernek.

29 Annak okáért ellenmondás nélkül el is jöttem, miután meghívattam. Azt kérdem azért, mi okból hívattatok engem? 

30 És Kornélius monda: Negyednaptól fogva mind ez óráig böjtöltem, és kilenc órakor imádkozám az én házamban. És ímé egy férfiú álla meg előttem fényes ruhában, 

31 és monda: Kornélius, meghallgattatott a te imádságod, és a te alamizsnáid emlékezetbe jutottak Isten előtt. 

32 Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik! Ez Simon tímár házában van szálláson a tenger mellett. Ő, minekutána eljő, szól néked. 

33 Azonnal azért küldöttem hozzád, és te jól tetted, hogy eljöttél. Most azért mi mindnyájan az Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk mindazokat, amiket Isten néked parancsolt. 

34 Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten,

35 hanem minden nemzetben kedves őelőtte, aki őt féli, és igazságot cselekszik.

36 Azt az igét, melyet elkülde az Izráel fiainak, hirdetvén békességet a Jézus Krisztus által (ő mindeneknek Ura).

37 Ti ismeritek azt a dolgot, mely lőn az egész Júdeában Galileától kezdve az után a keresztség után, melyet János prédikált. 

38 A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szentlélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak, mert az Isten vala ővele.

39 És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, amiket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett, akit megölének, fára feszítvén. 

40 Ezt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá, hogy ő megjelenjék nyilván,

41 nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ővele, minekutána feltámadott halottaiból.

42 És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak.

43 Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen őbenne. 

44 Mikor még szólá Péter ez igéket, leszálla a Szentlélek mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet. 

45 És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka.

46 Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak, és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter:

47 Vajon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szentlelket, miképpen mi is?

48 És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig.

Ézsaiás 32, 15-18.

15 Végül kiárad ránk a lélek a magasból. Akkor majd a puszta kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik.

16 A pusztában is jog lakik, a kertben igazság honol.

17 Az igazság békét teremt, és az igazság a nyugalmat és a biztonságot szolgálja örökké. 

18 Békés hajlékban lakik majd a népem, biztonságos lakóhelyeken, gondtalan nyugalomban.