Zsoltárok 124.
1 Zarándokének. Dávidé. Ha nem lett volna velünk az Úr – vallja meg ezt Izráel! –,
2 ha nem lett volna velünk az Úr, amikor ránk támadtak az emberek,
3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, úgy fellángolt haragjuk ellenünk.
4 Akkor elsodortak volna a vizek, átcsapott volna rajtunk az áradat.
5 Átcsaptak volna rajtunk a tajtékzó vizek.
6 Áldott az Úr, aki nem adott oda minket martalékul fogaiknak!
7 Lelkünk megmenekült, mint a madár a madarász tőréből. A tőr összetört, és mi megmenekültünk.
8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki az eget és a földet alkotta.
Márk evangéliuma 4,39
Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett.