Zsoltárok 124.

1 Zarándokének. Dávidé. Ha nem lett volna velünk az Úr – vallja meg ezt Izráel! –, 

2 ha nem lett volna velünk az Úr, amikor ránk támadtak az emberek, 

3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, úgy fellángolt haragjuk ellenünk. 

4 Akkor elsodortak volna a vizek, átcsapott volna rajtunk az áradat. 

5 Átcsaptak volna rajtunk a tajtékzó vizek. 

6 Áldott az Úr, aki nem adott oda minket martalékul fogaiknak! 

7 Lelkünk megmenekült, mint a madár a madarász tőréből. A tőr összetört, és mi megmenekültünk. 

8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki az eget és a földet alkotta.

Márk evangéliuma 4,39

Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett.