Zsoltárok 138.

1 Dávidé. Magasztallak, Uram, teljes szívemből, istenekkel szemben is csak rólad énekelek! 

2 Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűséges szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet. 

3 Amikor kiáltottam, meghallgattál engem, bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél. 

4 Téged magasztal, Uram, a föld minden királya, amikor meghallják szád mondásait. 

5 Énekelni fognak az Úr útjairól, mert nagy az Úr dicsősége. 

6 Bár fenséges az Úr, meglátja a megalázottat, és messziről megismeri a fennhéjázót. 

7 Ha szorult helyzetben vagyok is, megtartod életemet. Haragos ellenségeim ellen kinyújtod kezedet, jobbod megsegít engem. 

8 Az Úr javamra dönti el ügyemet. Uram, örökké tart szereteted, ne hagyd cserben most sem kezed alkotásait!

Máté 28,19-20.

Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.