János 5,1-15.
- Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe.
- Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, amelyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornáca van.
- Ezekben feküdtek a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.
- Mert időnként angyal szállt a tóra, és felzavarta a vizet: aki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akármilyen betegségben volt.
- Volt pedig ott egy ember, aki harmincnyolc esztendőt töltött betegségében.
- Ezt amint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?
- Így felelt neki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy amikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem.
- Monda neki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!
- És azonnal meggyógyult az ember, és felvette nyoszolyáját, és járt. Aznap pedig szombat volt.
- Mondták azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad neked a nyoszolyádat hordanod!
- Felelt nekik: Aki meggyógyított engem, azt mondta nekem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.
- Megkérdezték azért őt: Ki az az ember, aki mondta neked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj?
- A meggyógyult pedig nem tudta, hogy ki volt az, mert Jézus félre vonult, a nagy sokaság miatt.
- Ezek után találkozott Jézussal a templomban, és monda neki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezz, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!
- Elment az az ember, és hírül adta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki őt meggyógyította.
2. Sámuel 22,2-3.
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nekem. Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Pajzsom nékem ő s üdvösségemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én üdvözítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
