Napi Áhítat - 2021.03.05. (Péntek)

János 11, 1-44.

1

Volt pedig egy beteg, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Mártának falujából.

2

Az a Mária volt pedig az, akinek a testvére Lázár beteg volt, aki megkente az Urat kenettel és a hajával törölte meg annak lábait.

3

Küldtek azért a testvérek ő hozzá, mondták: Uram, íme, akit szeretsz, beteg.

4

Jézus pedig, amikor ezt hallotta, ezt mondta: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia.

5

Szereti pedig Jézus Mártát és annak nőtestvérét és Lázárt.

6

Mikor azért meghallotta, hogy beteg, még két napig maradt azon a helyen, ahol volt.

7

Ez után aztán mondta tanítványainak: Menjünk ismét Júdeába.

8

Ezt mondták neki a tanítványok: Mester, most akarnak téged megkövezni a Júdabeliek, és újra oda akarsz menni?

9

Jézus erre azt felelte: Avagy nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát.

10

De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.

11

Ezeket mondta; és ezután mondta nekik: Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felkeltsem őt.

12

Azért az ő tanítványai így feleltek: Uram, ha elaludt, meggyógyul.

13

Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól.

14

Ekkor azért nyíltan mondta nekik Jézus: Lázár meghalt.

15

És örülök, hogy nem voltam ott, ti értetek, hogy higgyetek. De menjünk el ő hozzá!

16

Tamás, akit Kettősnek mondtak, ezt mondta az ő tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.

17

Elment azért Jézus, úgy találta, hogy az már négy napja volt sírban.

18

Bethánia pedig közel volt Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamnyira;

19

És a zsidók közül sokan mentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket az ő testvérük halála miatt.

20

Márta azért, amint hallotta, hogy Jézus jön, elébe ment; Mária pedig otthon ült.

21

Mondta azért Márta Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.

22

De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten.

23

Mondta neki Jézus: Feltámad a te testvéred.

24

Mondta neki Márta: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon.

25

Mondta neki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él;

26

És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-e ezt?

27

Mondta neki: Igen Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, akinek el kellett jönnie a világra.

28

És amint ezeket mondta, elment, és titkon szólította az ő testvérét Máriát: A Mester itt van és hív téged.

29

Mihelyt meghallotta, azonnal felkelt és hozzá ment.

30

Jézus pedig nem ment még be a faluba, hanem azon a helyen volt, ahová Márta elébe ment.

31

A zsidók azért, akik ő vele otthon voltak és vigasztalták, látták, hogy Mária sietve felkelt és kiment, utána mentek, mert ezt mondták: A sírhoz megy, hogy ott sírjon.

32

Mária azért, amint oda ért, ahol Jézus volt, meglátva őt, az ő lábaihoz esett, mondta neki: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg az én testvérem.

33

Jézus azért, amint látta, hogy sír és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsult lelkében és igen megrendült.

34

És mondta: Hová helyeztétek őt? Feleltek neki: Uram, gyere és lásd meg!

35

Könnyekre fakadt Jézus.

36

Mondták azért a zsidók: Íme, mennyire szerette őt!

37

Némelyek pedig mondták közülük: Nem megtehette volna-e, aki a vaknak szemét felnyitotta, hogy ne haljon meg?

38

Jézus pedig újra felindulva magában, odament a sírhoz. Az pedig egy üreg volt, és kő feküdt rajta.

39

Mondta Jézus: Vegyétek el a követ. Mondta neki a meghaltnak nőtestvére, Márta: Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos.

40

Mondta neki Jézus: Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?

41

Elvették azért a követ onnan, ahol a meghalt feküdt. Jézus pedig felemelte szemeit az égre, és monda: Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál engem.

42

Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; csak a körülálló sokaságért mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.

43

És mikor ezeket mondta, hangosan kiáltott: Lázár, jöjj ki!

44

És kijött a meghalt, lábain és kezein kötelekkel megkötözve, és az arca kendővel volt leborítva. Mondta nekik Jézus: Oldozzátok el őt, és hagyjátok menni.

Zsoltárok 5, 12.

És majd örülnek mindnyájan, akik bíznak benned; mindörökké vigadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, akik szeretik a te nevedet.