Ap. Csel. 3, 1-10.

1. Péter és János felment a templomba a délutáni imádkozás idejére, három órára.

2. Arra vittek egy születése óta sánta férfit, akit mindennap letettek a templomnak abba a kapujába, amelyet Ékes-kapunak hívtak, hogy alamizsnát kérjen a templomba menőktől.

3. Amikor meglátta, hogy Péter és János be akar menni a templomba, alamizsnát kért tőlük.

4. Péter pedig Jánossal együtt rátekintett, és azt mondta: Nézz ránk!

5. Ő felnézett rájuk, remélve, hogy kap tőlük valamit.

6. Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!

7. És jobb kezénél fogva felemelte, annak pedig azonnal megerősödött a lába és a bokája,

8. felugrott, talpra állt, és járt. Bement velük a templomba is, járkált, ugrándozott, és dicsérte az Istent.

9. Látta őt az egész nép, amint járkál, és dicséri az Istent.

10. Felismerték, hogy ő az, aki alamizsnáért szokott ülni a templom Ékes-kapujában. És félelemmel telve csodálkoztak azon, ami vele történt.

Példabeszédek 18, 10.

Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.