Napi Áhítat - 2021.06.04. (Péntek)

Ap. csel. 5, 17-33.

17. Ekkor azonban megjelent a főpap és egész kísérete, a szadduceusok pártja, és féltékenységtől eltelve

18. elfogták az apostolokat, és börtönbe vetették őket.

19. De az Úr angyala éjszaka megnyitotta a börtön ajtaját, és kivezetve őket ezt mondta nekik:

20. Menjetek, álljatok fel a templomban, és hirdessétek a népnek ennek az életnek minden beszédét!

21. Ők engedelmeskedtek, korán reggel bementek a templomba, és tanítottak. Amikor megérkezett a főpap és kísérete, összehívták a nagytanácsot, Izráel véneinek egész testületét, és elküldtek a börtönbe, hogy vezessék elő őket.

22. A szolgák elmentek, de nem találták őket a börtönben, ezért visszatérve jelentették:

23. A börtönt ugyan gondosan bezárva találtuk, az őrök is az ajtó előtt álltak, de amikor kinyitottuk, bent senkit sem találtunk.

24. Amint a templomőrség parancsnoka és a főpapok meghallották ezeket a szavakat, zavarba jöttek, és ezt kérdezték: Miként történhetett ez?

25. De valaki odament, és jelentette nekik: Íme, azok a férfiak, akiket börtönbe vetettetek, ott állnak a templomban, és tanítják a népet.

26. Ekkor elment a parancsnok a szolgákkal, és elővezették őket, de minden erőszak nélkül, mert féltek a néptől, hogy megkövezi őket.

27. Bevitték, és a nagytanács elé állították őket, a főpap pedig elkezdte kihallgatásukat:

28. Szigorúan megtiltottuk nektek, hogy tanítsatok annak a nevében, és íme, egész Jeruzsálemet betöltitek tanításotokkal, és ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.

29. Péter és az apostolok így válaszoltak: Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.

30. A mi atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti fára függesztve kivégeztetek.

31. Isten őt mint fejedelmet és szabadítót emelte a jobbjára, hogy megtérést és bűnbocsánatot adjon Izráelnek.

32. Mi tanúi vagyunk ezeknek az eseményeknek, és tanúja a Szentlélek, akit azoknak adott Isten, akik engedelmeskednek neki.

33. Amikor ezt meghallották, dühükben a fogukat csikorgatták, és arról tanácskoztak, hogy végeznek velük.

Zsoltárok 25, 1-7.

1. Dávidé. Uram, utánad sóvárog a lelkem!

2. Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim!

3. Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!

4. Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!

5. Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.

6. Gondolj, Uram, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak.

7. Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, Uram!