Zsidók 1, 1-4.

1Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által,

2ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit mindennek örökösévé tett, aki által a világot teremtette.

3Ő Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült.

4Annyival feljebb való az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.

1.Mózes 13, 14-17.

14Az Úr ezt mondta Abrámnak azután, hogy Lót elvált tőle: Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra.

15Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre.

16Olyanná teszem utódaidat, mint a föld porát: aki meg tudja számolni a föld porát, az tudja megszámolni majd a te utódaidat is.

17Indulj hát, járd be ezt a földet széltében-hosszában, mert majd neked adom!