Zsidók 12, 25-29.
25.Vigyázzatok, hogy el ne utasítsátok azt, aki szól! Mert ha azok nem menekültek meg, akik elutasították azt, aki a földön adott kijelentést, mennyivel kevésbé menekülünk meg mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyből szól hozzánk.
26.Az ő hangja akkor csak a földet rendítette meg, most azonban ezt ígéri: „Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, hanem az eget is.”
27.A „még egyszer” pedig azok megváltozását jelenti, amelyek mint teremtett dolgok megrendülhetnek, hogy megmaradjanak a rendíthetetlenek.
28.Ezért tehát mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk, legyünk hálásak, és azzal szolgáljunk Istennek tetsző módon: tisztelettel és félelemmel.
29.Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
Zsoltárok 130, 1-8.
1.Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
2.Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!
3.Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?
4.De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged.
5.Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.
6.Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.
7.Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.
8.Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.