Zsidók 12, 25-29.

25.Vigyázzatok, hogy el ne utasítsátok azt, aki szól! Mert ha azok nem menekültek meg, akik elutasították azt, aki a földön adott kijelentést, mennyivel kevésbé menekülünk meg mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyből szól hozzánk.

26.Az ő hangja akkor csak a földet rendítette meg, most azonban ezt ígéri: „Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, hanem az eget is.”

27.A „még egyszer” pedig azok megváltozását jelenti, amelyek mint teremtett dolgok megrendülhetnek, hogy megmaradjanak a rendíthetetlenek.

28.Ezért tehát mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk, legyünk hálásak, és azzal szolgáljunk Istennek tetsző módon: tisztelettel és félelemmel.

29.Mert a mi Istenünk emésztő tűz.

Zsoltárok 130, 1-8.

1.Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

2.Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!

3.Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?

4.De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged.

5.Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.

6.Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.

7.Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.

8.Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.