Lukács 1, 46-56.

46Mária pedig ezt mondta: Magasztalja lelkem az Urat,

47és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben,

48mert rátekintett szolgálóleányának megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék,

49mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az ő neve,

50irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön.

51Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.

52Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel;

53éhezőket látott el javakkal, és bővelkedőket küldött el üres kézzel.

54Felkarolta szolgáját, Izráelt, hogy megemlékezzék irgalmáról,

55amint kijelentette atyáinknak, Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké.

56Mária Erzsébettel maradt mintegy három hónapig, azután visszatért otthonába.

Zsoltárok 37, 5-8.

5Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik:

6világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.

7Légy csendben, és várj az Úrra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja!

8Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy indulatos, mert az csak rosszra visz!