Lukács 2, 41-52.

41Szülei évenként elmentek Jeruzsálembe a páska ünnepére.

42Amikor tizenkét éves lett, szintén felmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.

43Miután pedig elteltek az ünnepnapok, és hazafelé indultak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben. Szülei azonban ezt nem vették észre.

44Mivel azt hitték, hogy az útitársak között van, elmentek egynapi járóföldre, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között.

45De mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, és ott keresték tovább.

46Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket,

47és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein.

48Amikor szülei meglátták, megdöbbentek, anyja pedig így szólt hozzá: Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én kétségbeesetten kerestünk téged.

49Ő pedig így válaszolt: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem? 

50Ők azonban a nekik adott választ nem értették.

51Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja mindezeket a szavakat megőrizte szívében,

52Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.

2.Sámuel 22, 2-4.

2Így mondta: Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm,

3Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat. Pajzsom, hatalmas szabadítóm és fellegváram, menedékem és szabadítóm, megszabadítasz az erőszaktól.

4Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.