Ézsaiás 8, 16-23.
16 Lezárom ezt az intelmet, lepecsételem ezt a tanítást tanítványaim számára.
17 És várom az Urat, aki Jákób háza elől eltakarta arcát, és benne reménykedem.
18 Én pedig és e gyermekek, akiket az Úr adott nekem, intő jelek vagyunk Izráelben a Seregek Urának akaratából, aki a Sion hegyén lakik.
19 Ha majd azt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? A holtakhoz kell fordulni az élő helyett?
20 A törvényre és intelemre figyeljetek! Hiszen ők olyan dolgokról beszélnek, amelyeknek nincs jövője.
21 Szomorúan és éhesen bolyong a nép az országban. Ha éheznie kell, fölháborodik, gyalázza királyát és Istenét. Fölfelé néz,
22 majd a földre tekint, de csak nyomorúságot és sötétséget lát, nyomasztó borút, homályba taszítva.
23 De nem marad ott sötétség, ahol elnyomás van.Először megalázta Zebulon és Naftáli földjét, de végül megdicsőíti a tengerhez vezető utat, a Jordánon túli részt, a pogányok területét.
Zsidók 12, 12-13.
12 Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg,
13 és egyenes ösvényen járjatok, hogy a sánta meg ne botoljon, hanem inkább meggyógyuljon.