Zsoltárok 8, 1-10.

1 A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. 

2 Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! 

3 Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.

4 Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, 

5 micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?

6 Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. 

7 Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: 

8 a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, 

9 az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak. 

10 Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!

Zsidók 5, 8-10.

Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet, és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki. Mert Isten őt Melkisédek rendje szerint való főpapnak nevezte.