Zsoltárok 11, 1-7.

1 A karmesternek: Dávidé. Az Úrhoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?! 

2 Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy rálőjenek lesből a tiszta szívűekre. 

3 Ha az alapokat is lerombolják, mit tehet az igaz ember? 

4 Az Úr ott van szent templomában, az Úr, akinek trónja a mennyben van, lát a szemével, pillantása megvizsgálja az embereket.

5 Az Úr megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti. 

6 Hullasson a bűnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselő szél legyen osztályrészük!

7 Bizony, igaz az Úr, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.

Jakab 1, 12.

Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.