Zsoltárok 16, 1-5.

1 Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem! 

2 Ezt mondom az Úrnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem. 

3 A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem. 

4 Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra. 

5 Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.

6 Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem. 

7 Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm. 

8 Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.

9 Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van. 

10 Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.

11 Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.

Márk 11, 22.

Jézus így válaszolt nekik: Higgyetek Istenben!