János 11, 1-16.

1 Volt pedig egy beteg ember, Lázár, Betániából, Máriának és testvérének, Mártának a falujából.

2 Mária volt az, aki megkente az Urat olajjal, és megtörölte a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg.

3 A nővérei megüzenték Jézusnak: Uram, íme, akit szeretsz, beteg. 

4 Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia. 

5 Jézus szerette Mártát, ennek nővérét és Lázárt. 

6 Amikor tehát meghallotta, hogy beteg, még két napig azon a helyen maradt, ahol volt, 

7 de azután így szólt a tanítványaihoz: Menjünk ismét Júdeába! 

8 A tanítványok ezt mondták neki: Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és ismét oda mégy? 

9 Jézus így válaszolt: Nem tizenkét órája van a nappalnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világ világosságát, 

10 de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincs világossága. 

11 Ezeket mondta, azután így szólt hozzájuk: Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem. 

12 A tanítványok ezt felelték: Uram, ha elaludt, meggyógyul. 

13 Pedig Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomba merülésről szól. 

14 Akkor azután Jézus nyíltan megmondta nekik: Lázár meghalt. 

15 Örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higgyetek. De menjünk el hozzá! 

16 Tamás, akit Ikernek neveztek, azt mondta tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele együtt!

Jeremiás 29, 12.

Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.