János 18, 24-27.
24 Annás ezután elküldte őt megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz.
25 Simon Péter pedig ott állt, és melegedett. Ekkor így szóltak hozzá: Nem az ő tanítványai közül való vagy te is? Ő tagadta, és megint csak azt mondta: Nem vagyok.
26 A főpap egyik szolgája, annak a rokona, akinek Péter levágta a fülét, így szólt: Nem láttalak én téged vele együtt a kertben?
27 Péter ismét tagadta, és akkor nyomban megszólalt a kakas.
Jeremiás 30, 1-11.
1 Így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz:
2 Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat az igéket, amelyeket kijelentettem neked!
3 Eljön az idő – így szól az Úr –, amikor jóra fordítom népemnek, Izráelnek és Júdának a sorsát – mondja az Úr –, és visszahozom őket arra a földre, amelyet őseiknek adtam, és birtokba fogják azt venni.
4 Ezeket az igéket jelentette ki az Úr Izráelről és Júdáról.
5 Így szól az Úr: Riadt lármát hallok, rettegés van, nincs békesség!
6 Kérdezzétek meg, nézzetek utána: szokott-e szülni férfiember? Miért látok ennyi férfit ágyékra tett kézzel, mintha vajúdnának? Miért sápadt el annyira minden arc?
7 Jaj, mert nagy nap lesz az, nincs hozzá fogható! Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak, de megszabadul belőle!
8 Azon a napon letöröm igáját nyakadról – így szól a Seregek Ura –, köteleidet leszaggatom. Nem szolgálnak többé idegeneknek,
9 hanem Istenüket, az Urat fogják szolgálni, és Dávidot, a királyukat, akit adok nekik.
10 Te azért ne félj, szolgám, Jákób – így szól az Úr –, és ne rettegj, Izráel! Mert én hazasegítelek a messzeségből, gyermekeidet a fogság földjéről. Visszatér Jákób, és békében lesz, gondtalanul él, nem háborgatja senki.
11 Én veled leszek – így szól az Úr –, és megszabadítalak. Véget vetek minden népnek, akik közé szétszórtalak, de neked nem vetek véget. Megfenyítelek igazságosan, mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.
