Márk 5, 1-20.

1 Azután elmentek a tenger túlsó partjára, a gadaraiak földjére. 

2 Amikor kiszállt a hajóból, egyszer csak szembejött vele a sírboltok közül egy tisztátalan lélektől megszállott ember, 

3 aki a sírboltokban lakott, és akit már lánccal sem tudott megkötözni senki, 

4 mert már sokszor meg volt kötözve bilincsekkel és láncokkal, de szétszaggatta a láncokat, a bilincseket pedig összetörte, úgyhogy senki sem tudta megfékezni. 

5 Éjjel-nappal mindig a sírokban és a hegyek között kiáltozott, és kővel vagdosta magát. 

6 Amikor távolról meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte, 

7 és hangosan felkiáltott: Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos Isten Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj engem!

8 Jézus ugyanis ezt mondta neki: Menj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből! 

9 És megkérdezte tőle: Mi a neved? Az így felelt: Légió a nevem, mert sokan vagyunk. 

10 És nagyon kérte őt, hogy ne űzze el őket arról a vidékről. 

11 Ott a hegyoldalban egy nagy disznónyájat legeltettek, 

12 ezért a tisztátalan lelkek azt kérték tőle: Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük! 

13 Ő megengedte nekik, a tisztátalan lelkek pedig kijöttek, és belementek a disznókba; a nyáj, mintegy kétezer állat a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe. 

14 A legeltetők pedig elfutottak, és elvitték a hírt a városba és a környékre. Erre kijöttek az emberek, hogy lássák, mi történt. 

15 Amikor Jézus közelébe értek, és látták, hogy a megszállott, akiben a légió volt, felöltözve ül, és eszénél van, félelem fogta el őket. 

16 Akik pedig látták, elmondták nekik, hogy mi történt a megszállottal és a disznókkal. 

17 Ekkor kérlelni kezdték Jézust, hogy menjen el a határukból. 

18 Amikor azután beszállt a hajóba, kérte őt az előbb még megszállott ember, hogy vele maradhasson. 

19 Ő azonban nem engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: Menj haza a tieidhez, és vidd hírül nekik, milyen nagy dolgot tett veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad. 

20 Az pedig elment, és hirdetni kezdte a Tízvárosban, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus, és mindenki csodálkozott.

Dániel 3, 32.

Jónak látom kihirdetni azokat a jeleket és a csodákat, amelyeket a felséges Isten tett velem.