Zsoltárok 119, 81-88.

81 Szabadításod után sóvárog lelkem, igédben reménykedem. 

82 Sóvárogva tekintek ígéretedre: Mikor vigasztalsz meg engem? 

83 Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről. 

84 Hány napja van még szolgádnak? Mikor tartasz ítéletet üldözőimen? 

85 Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek. 

86 Minden parancsolatod igaz. Galádul üldöznek, segíts meg! 

87 Csaknem kiirtottak a földről, mert nem hanyagoltam el utasításaidat. 

88 Tartsd meg életemet kegyelmesen, én pedig megtartom intelmeidet. 

Ap.Csel. 16, 31.

Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe.