Példabeszédek 2,1-22.

1 Fiam, ha megfogadod mondásaimat, és parancsaimat magadba zárod, 

2 ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, és szívből törekszel értelemre, 

3 bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet,

4 ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket, 

5 akkor megérted, mi az Úr félelme, és rájössz, mi az istenismeret. 

6 Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.

7 A becsületeseknek jutalmat tartogat, pajzsot a feddhetetlenül élőknek.

8 Vigyáz a törvény ösvényeire, és híveinek útját megőrzi. 

9 Majd megérted, mi az igazság és a törvény, a becsületesség és az igazán jó út. 

10 Bölcsesség költözik szívedbe, és az ismeret gyönyörködteti lelked. 

11 Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged. 

12 Megment a helytelen úttól és az álnokul beszélő embertől; 

13 azoktól, akik elhagyják az egyenes ösvényeket, és sötét utakon járnak. 

14 Örülnek, ha rosszat tehetnek, vigadnak a gonosz fonákságokon. 

15 Ösvényeik görbék, útjaik hamisak. 

16 De a bölcsesség megment a más asszonyától, a hízelgő szavú idegen nőtől, 

17 aki elhagyja ifjúkorának társát, és megfeledkezik az Isten előtt kötött szövetségről. 

18 Mert halálba süllyed a háza, és útja az árnyak közé.

19 Aki bement hozzá, nem tud visszafordulni, és nem talál rá az élet ösvényeire.

20 Te azért járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire! 

21 Mert a becsületesek fogják lakni a földet, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta.

22 De a bűnösök kivesznek a földről, és a hűtlenek kipusztulnak onnan.

Lukács 12, 32.

Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!