Márk 12, 13-17.  

13 Elküldtek hozzá a farizeusok és a Heródes-pártiak közül néhányat, hogy egy kérdéssel csalják tőrbe. 

14 Odamentek tehát, és így szóltak hozzá: Mester, tudjuk, hogy igaz ember vagy, és nem törődsz azzal, hogy ki mit mond, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét, hanem az igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy sem? Fizessük-e vagy ne fizessük? 

15 Ő pedig ismerve képmutatásukat, ezt mondta nekik: Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hadd lássam! 

16 Azok pedig hoztak egyet, és ő megkérdezte: Kié ez a kép és ez a felirat? Ők pedig így feleltek: A császáré. 

17 Jézus ezt mondta nekik: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené. És igen elcsodálkoztak rajta.

Zsoltárok 78, 19-30.  

19 Isten ellen szóltak, amikor ezt mondták: Tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában? 

20 A sziklára ugyan ráütött, folyt a víz, és patakok áradtak, de tud-e kenyeret is adni, és húsról gondoskodni népének? 

21 Az Úr ezt hallva megharagudott, és tűz lobbant fel Jákób ellen, haragra gerjedt Izráel ellen, 

22 mert nem hittek Istenben, és nem bíztak segítségében. 

23 Parancsot adott a magas fellegeknek, és megnyitotta az égi kapukat. 

24 Mannaesőt hullatott rájuk eledelül, mennyei gabonát adott nekik. 

25 Isteni kenyeret evett mindenki, eledelt küldött, hogy jóllakjanak. 

26 Keleti szelet támasztott az égen, és déli szelet hajtott erejével. 

27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, annyi madarat, mint a tenger fövenye. 

28 Táborukra hullatta azokat, hajlékaik köré. 

29 Ettek, és igen jóllaktak, amit csak kívántak, megadta nekik.