Márk 16, 1-13.

1 Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét. 

2 A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz, 

3 és így beszélgettek egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról? 

4 Amint felnéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. 

5 És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. 

6 De az így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. 

7 De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek. 

8 Kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és rémület fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.

9 Miután a hét első napjának reggelén feltámadt, először a magdalai Máriának jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki. 

10 Ő elment, és megvitte a hírt azoknak, akik ővele voltak, akik gyászoltak és sírtak. 

11 Amikor ezek meghallották, hogy ő él, és hogy Mária látta, nem hittek neki. 

12 Azután más alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek. 

13 Ezek is elmentek, és megvitték a hírt a többieknek, de nekik sem hittek.

Jób 22, 23.  

Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, felépülsz. Ha eltávolítod az álnokságot sátradból, porba dobod az aranyat, patakkövek közé az ófíri aranyat, akkor a Mindenható lesz az aranyad és színtiszta ezüstöd.