Példabeszédek 18, 1-12.

1 A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen. 

2 Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének fitogtatásában. 

3 Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat. 

4 Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása.

5 Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert.

6 Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő. 

7 Az ostobának saját szája a romlása, és saját ajkai ejtik csapdába őt.

8 A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.

9 Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz. 

10 Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál. 

11 A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli.

12 Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos.

1.János 3, 16.

Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.