Példabeszédek 25, 1-14.

1 Ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze:

2 Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják.

3 Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan. 

4 Távolítsd el az ezüstből a salakot: az ötvös edényt készít belőle. 

5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és trónját megerősíti az igazság.

6 Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj, 

7 mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz!

8 Ne állj ki elhamarkodottan, amikor perelsz, mert mit csinálsz majd a végén, ha ellenfeled megszégyenít? 

9 A magad perét pereld ellenfeleddel, de a más titkát ne fedd föl, 

10 mert aki hallja, szidalmaz téged, és rágalmazásod nem vonhatod vissza! 

11 Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. 

12 Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek. 

13 Mint hűsítő hóesés aratás idején, olyan a megbízható követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét.

14 Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik. 

Filippi 2, 4.

És senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.