Példabeszédek 29, 1-14.
1 Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.
2 Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép.
3 Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát.
4 Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt.
5 Aki hízeleg felebarátjának, hálót vet annak lába elé.
6 A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül.
7 Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni.
8 Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot.
9 A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton.
10 A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla.
11 Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti.
12 Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik.
13 A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az Úrtól kapta a szeme világát.
14 Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll.
Jakab 1, 2-3.
Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez.
