Róma 7, 7-6.

7 Mit mondjunk tehát? A törvény bűn? Szó sincs róla! Viszont a bűnt nem ismerném, ha nem ismertem volna meg a törvény által, és a kívánságot sem ismerném, ha a törvény nem mondaná: „Ne kívánd!”

8 De a bűn, kihasználva a parancsolatot, mindenféle kívánságot szült bennem. Mert a törvény nélkül halott a bűn. 

9 Én törvény nélkül éltem egykor. Amikor azonban eljött a parancsolat, a bűn életre kelt, 

10 én pedig meghaltam, és megértettem, hogy éppen az életre adott parancsolat lett halálommá. 

11 Mert a bűn, kihasználva a parancsolatot, megcsalt engem, és megölt általa.

12 A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó. 

13 Akkor a jó lett halálommá? Szó sincs róla! Hanem a bűn, hogy bűn volta nyilvánvalóvá legyen, a jó által hoz rám halált, hogy így a parancsolat által a bűn bűnné legyen.

Ézsaiás 54, 10.

Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg – mondja könyörülő Urad.