Zsoltárok 130, 1-8.

1 Grádicsok* éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

2 Uram, hallgasd meg az én szómat! Legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra! 

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, kicsoda maradhat meg?!

4 Hiszen tenálad van a bocsánat, hogy féljenek téged.

5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő ígéretében. 

6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt. 

7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás. 

8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

János 14, 21.

Aki ismeri az én parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.