Jób 4, 1-11.
1 Megszólalt a témáni Elífáz, és ezt mondta:
2 Talán terhedre van, ha beszélni próbálok hozzád, de ki tudja itt magába fojtani a szót?
3 Hiszen másokat intettél, és a lankadt kezeket erősítetted.
4 A botladozót szavaid talpra állították, és a roskatag térdeket megerősítetted.
5 Most, hogy rajtad a sor, ellankadtál? Téged ér csapás, és megzavarodsz?
6 Nem ad bizodalmat istenfélelmed, és reménységet feddhetetlen életed?
7 Emlékezz csak: elpusztult-e valaki ártatlanul, és irtottak-e ki valahol becsületes embereket?
8 Ahogyan én láttam, mindenki azt aratja, aminek felszántott: hamisságot és vészt, ha egyszer azt vetett.
9 Isten leheletétől elpusztulnak, haragja szelétől semmivé lesznek.
10 Elhallgat a hím oroszlán, nem bömböl többé, és kitörnek a fiatal oroszlán fogai.
11 Elpusztul a hím oroszlán, mert nincsen zsákmánya, és elszélednek a nőstények kölykei.
Márk 16, 20.
Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.
