Jób 18, 12-21.

12 Éhesen várja a nyomorúság, és készen áll a veszedelem, hogy elbuktassa őt. 

13 Darabonként rágja le bőrét a kór, darabonként rágja le róla a halálos betegség. 

14 Kirángatják biztonságos sátrából, és elhajtják a borzalmak királya elé. 

15 Sátrában nem az övéi laknak, lakóhelyére kénkövet szórnak. 

16 Alul elszáradnak gyökerei, és felül lefonnyad az ága. 

17 Emlékezete eltűnik a földről, és nem emlegetik nevét az utcán. 

18 Világosságból sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elűzik. 

19 Utódja és sarjadéka nem lesz népe között, senkije sem marad lakóhelyén. 

20 Végnapján elszörnyednek a nyugaton lakók, és iszonyat fogja el a keleten lakókat. 

21 Bizony, így jár az álnokok hajléka, annak lakóhelye, aki nem akar Istenről tudni.

Márk 2, 9-11.

Mi könnyebb, azt mondanom-e a gutaütöttnek: Megbocsáttattak neked a te bűneid, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj? Hogy pedig megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, monda a gutaütöttnek: Mondom neked, kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj haza!