Jób 19, 1-11.

1 Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 

2 Meddig kínozzátok még lelkemet, és zúztok-tiportok szavaitokkal? 

3 Már tízszer is gyaláztatok engem. Nem szégyellitek, hogy így gyötörtök? 

4 Ha valóban tévedtem is, énrajtam marad a tévedésem. 

5 Ha valóban fölém akartok kerekedni, és rám akarjátok bizonyítani a gyalázatot, 

6 akkor pedig tudjátok meg, hogy Isten nyomorított meg, és ő kerített hálójába engem. 

7 Ha erőszak miatt kiáltozom, nem kapok választ. Segítségért kiáltok, de nem véd a törvény.

8 Eltorlaszolta utamat, nem mehetek tovább, sötétbe burkolta ösvényeimet.

9 Dicsőségemtől megfosztott, levette fejemről a koronát. 

10 Letördelt körös-körül, elpusztulok; kitépte reménységemet, mint valami fát. 

11 Fellángolt ellenem haragja, és ellenségének tekintett engem.

Máté 5, 4.

Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.