Jób 23, 1-9.
1 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
2 Most is csak lázongás, ha panaszkodom, kezemmel kell elfojtanom sóhajtásomat.
3 Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig,
4 eléje terjeszteném ügyemet, tele lenne szám szemrehányással,
5 hogy megtudjam, milyen szavakkal válaszol, és hogy megértsem, mit is mond nekem:
6 teljes erővel perel-e majd velem, vagy meghallgat figyelmesen?
7 Becsületes emberként vitatkoznék vele, és végleg fölmentene engem a bírám.
8 De ha kelet felé megyek, nincsen ott, ha nyugat felé, nem veszem észre.
9 Ha északon működik, nem látom, ha délre fordul, ott sem láthatom.
Ap.Csel. 21, 25.
A pogányokból lett hívőknek pedig már megírtuk azt a határozatunkat, hogy tartózkodjanak a bálványoknak áldozott hústól és a vértől, a megfulladt állattól és a paráznaságtól.
