Jób 26, 1-14.

1 Jób pedig felele, és monda: 

2 Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!

3 Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanúsítottál! 

4 Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled? 

5 A halottak is megremegnek tőle, a vizek alatt levők és azok lakói is. 

6 Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.

7 Ő terjeszti ki északot az üresség fölé, és függeszti föl a földet a semmiség fölé. 

8 Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattuk meg nem hasad. 

9 Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.

10 Ő szab határt a víz színe fölé a világosságnak és setétségnek elvégződéséig. 

11 Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől. 

12 Erejével felriasztja a tengert, és bölcsességével megtöri Ráhábot.

13 Leheletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót. 

14 Ímé, ezek az ő útjainak részei, de mily kicsiny rész az, amit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?

Titus 3, 4-7.

4 De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, 

5 nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által,

6 akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által, 

7 hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek.