Jób 32, 1-10.

1 Ez a három férfi nem válaszolt többé Jóbnak, mivel ő igaznak tartotta magát. 

2 Akkor haragra gerjedt a Búzból, Rám nemzetségéből való Elíhú, Barakél fia. Megharagudott Jóbra, amiért igaznak tartotta magát Istennel szemben.

3 De a három barátjára is megharagudott, mert nem találták meg a kellő választ, hogy bűnösnek nyilváníthassák Jóbot. 

4 Elíhú azonban várt a Jóbhoz szóló beszédével, mert azok idősebbek voltak nála. 

5 De amikor látta Elíhú, hogy a három férfi nem tud már mit felelni, akkor megharagudott.

6 Megszólalt hát a Búzból való Elíhú, Barakél fia, és ezt mondta: Én még fiatal vagyok, ti pedig öregek. Ezért hátrahúzódtam, és féltem elmondani nektek, amit tudok. 

7 Azt gondoltam: beszéljenek a korosabbak, adják tudtul a bölcsességet az idősebbek.

8 De csak a lélek az a halandóban, a Mindenható lehelete, ami értelmessé teszi. 

9 Nem az idősek a bölcsek, és nem a vének értenek az ítélethez. 

10 Ezért azt mondom, hallgass rám, hadd mondjam el én is, amit tudok. 

Jelenések 2, 10.

Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell! Íme, a Sátán egynéhányat tiközületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok, és lesz tíz napig való nyomorúságtok. Légy hű mindhalálig, és neked adom az életnek koronáját.