Jób 33, 12-25.

12 Erre azt felelem, hogy nincsen igazad, mert nagyobb az Isten a halandó embernél. 

13 Miért vádoltad azzal, hogy egyetlen szóra sem felel? 

14 Hiszen szól az Isten így is meg úgy is, de az emberek nem törődnek vele.

15 Álomban, éjszakai látomásban, amikor mély álomba merül az ember, vagy a fekvőhelyén szendereg, 

16 akkor ad kijelentést az embernek, és intelmeit pecsétjével hitelesíti. 

17 Így téríti el az embert a rossz cselekedettől, és így óvja meg őt a kevélységtől. 

18 Így akarja lelkét megóvni a sírtól, és életét, hogy ne döfje át fegyver. 

19 Így fegyelmezi betegágyán fájdalommal és csontjainak szüntelen háborgásával.

20 Megutáltatja vele az ételt, lelkével kedvenc eledelét.

21 Lesoványodik, húsa már alig látható, azelőtt nem látható csontjai kiállnak. 

22 Közeledik lelke a sírgödörhöz és élete a halottakhoz. 

23 Ha van mellette egy angyal a sok közül, aki közvetít feléje, és megmondja az embernek kötelességét, 

24 akkor könyörül rajta Isten, és ezt mondja: Váltsd ki, hogy ne jusson a sírba, elfogadom a váltságdíjat!

25 Hadd duzzadjon teste az ifjúi erőtől, térjen vissza ismét fiatalsága!

Zsidók 10, 38-39.

Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.