Jób 37, 14-23.

14 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájuk az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma? 

15 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é? 

16 Miképpen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől? 

17 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, amely szilárd, mint az acéltükör? 

18 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk. 

19 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki, bizony vége volna. 

20 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog, de szél fut át rajta, és kiderül. 

21 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség. 

22 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt. Nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja. 

23 Azért rettegjék őt az emberek! A kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem. 

Filemon 1, 5-6.

Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz és minden szentek irányában, hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen a Krisztus ügyében, minden bennetek levő jónak megismerése által.