Jób 38, 12-23.

12 Parancsoltál-é a reggelnek, amióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét, 

13 hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla? 

14 Hogy átváltozzék, mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában. 

15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét? 

17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui, a halál árnyékának kapuit láttad-é? 

18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod! 

19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye? 

20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait. 

21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél, napjaidnak száma nagy! 

22 Eljutottál-é a hónak tárházához, vagy a jégesőnek tárházát láttad-é? 

23 Amit fenntartottam a szükség idejére, a harc és háború napjára?

3.János 1, 4.

Nincs annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.