Jób 38, 24-38.

24 Melyik útról árad szét a világosság, a keleti szél honnan terjed ki a földre? 

25 Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak, és utat a mennydörgő viharfelhőnek, 

26 hogy esőt adjon a lakatlan földre, az ember nélküli pusztaságra,

27 hogy bőven megitassa a puszta sivatagot, és zöldellő füveket sarjasszon? 

28 Ki az apja az esőnek, és ki nemzette a harmatcseppeket? 

29 Kinek a méhéből származik a jég, és az égből hulló darát ki hozta világra? 

30 Összesűrűsödnek a vizek, mint a kő, és befedik a mélység felszínét. 

31 Össze tudod kötni a Fiastyúk szálait? A Kaszáscsillag köteleit meg tudod oldani? 

32 Föl tudod-e hozni a csillagképeket a maguk idejében? A Nagy Medvét fiaival együtt talán te vezeted? 

33 Ismered-e az ég szabályait? Talán te adsz neki uralmat a földön?

34 El tudod juttatni hangod a felhőkig, hogy vízáradat borítson el téged? 

35 Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk? 

36 Ki szabta meg bölcsen a sötét felhők rendjét, a légi tüneményekbe ki adott értelmet? 

37 Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit, 

38 ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök?

Jelenések 3, 20.

 Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem.