Példabeszédek 25, 1-14.
1 Ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze:
2 Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják.
3 Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan.
4 Távolítsd el az ezüstből a salakot: az ötvös edényt készít belőle.
5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és trónját megerősíti az igazság.
6 Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj,
7 mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz!
8 Ne állj ki elhamarkodottan, amikor perelsz, mert mit csinálsz majd a végén, ha ellenfeled megszégyenít?
9 A magad perét pereld ellenfeleddel, de a más titkát ne fedd föl,
10 mert aki hallja, szidalmaz téged, és rágalmazásod nem vonhatod vissza!
11 Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.
12 Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek.
13 Mint hűsítő hóesés aratás idején, olyan a megbízható követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét.
14 Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik.
Filippi 2, 4.
És senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.
