Példabeszédek 29, 1-14.

1 Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.

2 Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép.

3 Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát.

4 Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. 

5 Aki hízeleg felebarátjának, hálót vet annak lába elé. 

6 A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül. 

7 Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni.

8 Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot. 

9 A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton. 

10 A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla. 

11 Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti. 

12 Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik. 

13 A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az Úrtól kapta a szeme világát.

14 Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll.

Jakab 1, 2-3.

Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez.